Miért fontos tudnod, hogy mikor tárgyalsz?
Ha azonosítod, hogy tárgyalási helyzetben vagy, akkor lehetőséged nyílik az általad ismert tárgyalási ismereteket, módszereket, technikákat tudatosan alkalmazni, és ezzel a helyzetet a lehető legjobban megoldani.
Akkor tárgyalsz, amikor a másik gondolkodását, viselkedését, cselekvéseit befolyásolni szeretnéd.
Ennek a meghatározásnak alapján könnyen azonosíthatók a tárgyalási helyzetek, de mégis akad néhány szituáció, melyeket hagyományosan nem feltétlenül értelmezünk tárgyalásként, pedig segíthet ha mégis megtesszük.
Ezeknek a helyzeteknek a nehézségét érzelmi töltöttségük adja, ami a problémamegoldásról az érzelmektől fűtött szócsatákra tereli sokszor a beszélgetés fonalát.
No de nézzük a három területet…
Gyereknevelés
A gyerekeinkkel folytatott interakciók egy jelentős része szemünk fényének gondolkodására, cselekvéseire igyekszik hatást gyakorolni, így tárgyalási helyzetként egyértelműen értelmezhető.
Ezzel együtt nem gondolom, hogy gyermekeinkkel minden nevelési helyzetben üzleti- vagy éppen alkutárgyalást kéne folytatnunk, bár akad ilyen szitu is – pl. a zsebpénz emelése, vagy éppen valamilyen a gyermek által vágyott dolog megvásárlása.
Mely alapelvek emelhetők akkor át a tárgyalástudományból a gyereknevelésbe?
Kiemelkedő szerep jut az érzelmi intelligenciának.
Érzelmeink felismerése és irányítása, az önszabályozás, az empátia azok a készségek, melyek segítenek gyermekünk és a helyzet megértésében és a legjobb megoldás megtalálásában.
A tárgyalások során folytatott kommunikáció és cselekvések meghatározott célok – pontosabban célrendszer – mentén jelennek meg.
A gyermekeinkkel folytatott interakciók során is sokat segíthet, ha szem előtt tartjuk, mi valóban a célunk, és azt a jelen helyzet miképpen tudja a legjobban szolgálni.
Ha célokról gondolkodunk, szükséges a hosszú távú célok – pl. boldog, egészséges felnőttet szeretnék nevelni a csemetémből -, és a rövid távú célok – pl. jó lenne, ha abbahagyná a nyavalygást és a nyomasztást – egyeztetése.
A nehéz helyzetekben segíteni tud a hosszú távú cél tudatos átgondolása, és annak megkeresése, hogy a jelen helyzet miképp tudja szolgálni azt.
A tárgyalások során használt kommunikációs technikák közül az aktív hallgatás, a kérdezéstechnika és a tudatos testbeszéd technikái csodákat képesek művelni gyermekeinkkel.
Konfliktushelyzetek
A mindennapok konfliktushelyzeteit ritkán értelmezzük tárgyalási helyzetként, pedig valójában nagyon is azok.
Ha a tárgyalási helyzeteket nézzük, valójában minden tárgyalási szituáció egyfajta konfliktus, vagy potenciális konfliktus, hiszen a felek érdekei, gondolatai, véleménye ütközik a tárgyalási folyamatban.
A konfliktusok megoldásában a kérdezés, az aktív hallgatás, a másik érzéseinek és gondolatainak megértése, a megértettek összefoglaló visszacsatolása nagy segítséget adhat.
A mindennapi konfliktushelyzetekben rendszeresen jelenik meg az alkufolyamat.
Ilyen helyzet lehet például egy családban, hogy ki-mikor-mennyi időre foglalja el a fürdőszobát.
A végleges megoldás a felek alkuképességétől, empátiájától, szándékaitól függ, de érdemes figyelmet fordítani arra, ha valaki nagyon mereven ragaszkodik álláspontjához, vagy elragadják az érzelmei. Az ilyen viselkedés más területen jelen lévő feszültségről árulkodhat, melynek feltárása, megértése és megbeszélése boldogabbá teheti a mindennapjainkat.
Párkapcsolati megbeszélések
A párkapcsolatok szintén az érzelmek terepe, sokszor nehéz tárgyilagosan beszélni életünk párjával, mert a tárgyilagos kommunikáció a szeretet hiányának érzését adja.
A racionalitásban, a tárgyilagosságban nincs helye az érzelmeknek, pedig problémát megoldani igazából a racionalitásból, a tárgyilagosságból kiindulva lehet eredményesen.
A tárgyalástechnikában a saját magunk és a másik fél érzelmeinek kezelésére számos technika áll rendelkezésre, mely a párkapcsolati megbeszélések során is segítségünkre lehet.
Ilyen technika a másik érzelmeinek megfigyelése és visszacsatolása. Ha valamilyen érzelmet vélsz felfedezni a másikban a beszélgetés során, akkor kérdezz rá, hogy jól látod, jól érzékeled-e érzelmi állapotát.
Például: „Megbántottalak azzal, amit mondtam?”, „Megleptek a gondolataim?”, „Másképpen szeretnéd?”, „Félsz, hogy hogyan lesz majd tovább?”
Egyáltalán nem biztos, hogy eltaláljuk a párunk érzéseit. Lehet, hogy sikerül megfogalmazni, amit Ő az adott helyzetben képtelen.
Azonban biztosan állítható, hogy a technika alkalmazása lehetőséget nyit arra, hogy mi is beszéljünk érzéseinkről, és figyelmünkről biztosítja a másikat, ami egyértelműen építi a kapcsolatot.
